Krausz Ferenc az MCC-ről: „Ez az a befektetés, ami a legjobban kamatozik Magyarország jövője számára”

A Nobel-díjas fizikus a jövő generációinak nevében is megköszönte, hogy ilyen projektekre is jut már forrás.

Rövid távon valószínűleg sor kerül az EU-Szerződések reformjára, ez a jelentés fontos hozzájárulás ehhez a vitához.
A Mathias Corvinus Collegium és a Ordo Iuris Intézet által jegyzett szakmai anyag konstruktív és nemzetállami fókuszú javaslatokat kínál az égető problémákra.
· Először is azért, mert rövid távon valószínűleg sor kerül az EU-Szerződések reformjára. A Parlament kezdeményezte az eljárást, jelenleg pedig a tagállamok visszajelzésére várunk. Ez a jelentés fontos hozzájárulás ehhez a vitához.
· Másodszor, mert az EU mély válsággal néz szembe, amely Trump visszatérése óta még nyilvánvalóbbá vált:
a hatalom visszaélésszerű központosítása, a nemzeti szuverenitás szisztematikus eróziója, mély demokratikus deficit, invazív és nem hatékony bürokrácia, bírói aktivizmus, autokratikus tendenciák és erős ideológiai elfogultság.
Itt az ideje, hogy őszinte diagnózist állítsunk fel és konkrét megoldásokat javasoljunk.
· Ez a jelentés két forgatókönyvet javasol:
1. „Vissza a gyökerekhez”: 23 javaslat a tagállamok elsőbbségének visszaállítására az Európai Nemzetek Közösségén belül, ahogyan az a kezdetekben volt.
2. „Új kezdet”: a kormányközi együttműködésen alapuló vadonatúj kezdet.
A nemzeti szuverenitásnak elsőbbséget kell élveznie a tagállamokkal szemben, amelyek az EU valódi súlypontját képezik. A hatalomnak vissza kell kerülnie a nemzeti kormányokhoz, visszaszorítva az olyan nemzetek feletti intézmények befolyását, mint az EP, az EB és az Európai Bíróság.
Az Európai Tanácsnak mint a nemzeti vezetők hangjának kell a legfőbb tekintélyt birtokolnia, biztosítva, hogy a döntéshozatal továbbra is a nemzeti érdekekben gyökerezzen.
Egy strukturált reformcsomag megerősítené ezt az egyensúlyt, megvédve a szuverenitást, miközben kiegyensúlyozottabb és együttműködőbb kormányzást támogatna az Unión belül.
· A nemzeti érdekeken alapuló rugalmasság (az integráció à la carte modellje) egy kívülmaradási záradékkal, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy mentesüljenek a prioritásaikkal ellentétes intézkedések alól.
· A tagállam mint súlypont, amely biztosítja, hogy a nemzeti szuverenitás továbbra is az EU alapja maradjon. Az Európai Tanács mint az Unió politikai magja minden más intézmény felett.
· Az Európai Parlament jogalkotási súlyának csökkentése és összetételének módosítása a nemzeti küldöttségek bevonásával a demokratikus legitimitás megerősítése érdekében.
· Az uniós jog elsőbbségének korlátozása az uniós hatáskörökre, és annak biztosítása, hogy az soha ne írja felül a nemzeti alkotmányokat. Az egyhangúság kiterjesztése a döntéshozatalban a nemzeti szuverenitás védelme érdekében.
· Az Európai Bizottság átalakítása technikaibb jellegű szervvé, átalakítása Főtitkársággá, valamint a jogsértések és jogalkotási kezdeményezések terén fennálló monopóliumának megszüntetése.
· Az Európai Bíróság átalakítása a nemzeti jogrendszerek feletti hatalmának korlátozása és a bírói aktivizmus megakadályozása érdekében.
· Az EUSZ-ben „nemzeti hatásköri pajzs” létrehozása, amely megvédi a hatáskörök egy listáját az uniós beavatkozástól, és biztosítja, hogy az EU ne alkalmazzon jogalkotási vagy igazságszolgáltatási hatást.
· A szubszidiaritás elvének megfelelő érvényesítése, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy visszaszerezzék a hatásköröket, ha az EU nem a hatáskörén belül jár el.
· Az EU átnevezése Nemzetek Európai Közösségévé, hogy tükrözze a szuverén államok unióját, ne pedig egy nemzetek feletti egységet.
Nyitókép: Michaela STACHE / AFP